A gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája a mikorrhiza, amelyet gyökérkapcsoltságnak is neveznek. A gombából kiinduló gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, aminek eredményeként a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymást a tápanyaghoz jutásban. A fák gyökerei a mikorrhiza gombák révén vonnak ki tápanyagokat, úgy mint nitrogént, foszfort és káliumot a talajból. Cserébe pedig a gyökerek szenet adnak le a gombáknak.

A londoni Imperial College és a világ egyik legnevesebb botanikus kertje, a Kew Gardens kutatói 20 európai ország közel 140 erdőterületéről származó 13 ezer talajmintát vizsgáltak meg, és megnézték, hogy az elmúlt tíz évben miként reagáltak a mikorrhiza gombák a légszennyezettségre. Az eredmények szerint a légszennyezettség hatására szívósabbá vált gombák, amelyek ma már egyre gyakoribbak, kevesebb tápanyagot biztosítanak a fáknak, amelyek emiatt alultápláltságtól szenvednek.

Az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik, vagyis hálózatot hoznak létre a talajban, ez az úgynevezett wood-wide web, vagyis erdőközi hálózat, amelyen keresztül a növények egymással is cserélhetnek anyagokat. Az esővízben lévő, mérgező mennyiségű nitrogén azonban a jelek szerint tönkreteszi ezeket az ősi hálózatokat.

Európa-szerte egyre aggasztóbb jelenség a fák alultápláltsága, amelynek nyomán az erdőségek sebezhetőbbé válnak a kártevőkkel, a betegségekkel és a klímaváltozással szemben – mondta a tanulmányt vezető Martin Bidartondo. A szakember szerint a vizsgálat egyik legfőbb megállapítása, hogy a légszennyezettség határértékére vonatkozó európai korlátok valószínűleg nem megfelelőek. Észak-Amerikában sokkal alacsonyabbak a határértékek, és immár kellő bizonyítékuk van arra a kutatóknak, hogy Európában is hasonlóakra lenne szükség – tette hozzá Bidartondo.

 

(Forrás: Greenfo/MTI)