Génmegőrzési Konferencia
Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány (SAVE) és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület (DAGENE) közös szervezésében került megrendezésre az „Ökoszisztémák – Termékek – Megőrzés” címet viselő konferenciája a Nógrád megyei Kozárdon. A nemzetközi konferencia középpontjában az állat- és növénygenetikai erőforrások, tartalékok megőrzése állt.
Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány (SAVE) és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület (DAGENE) közös szervezésében került megrendezésre az „Ökoszisztémák – Termékek – Megőrzés” címet viselő konferenciája a Nógrád megyei Kozárdon. A nemzetközi konferencia középpontjában az állat- és növénygenetikai erőforrások, tartalékok megőrzése állt.
A rendezvény tudományos értekezéssel indult a tegnapi, hétfői nyitónapon, majd Hajas Pál, a DAGENE elnöke köszöntötte a vendégeket. Ezután Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.
„Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státusának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát” – mondta Farkas Sándor, továbbá hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől. Mint elmondta, „Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az unió szójatermelése, ami 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával lett nagyobb. A magyar parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége. […] Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását” – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat hirdette meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban. Mint fogalmazott, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény és haszonállat fajok, fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen. Hozzátette: hazánk kiemelkedő szerepet tölt be a haszonállat-génmegőrzésben, köszönhetően az állami intézményeknek, a civil szervezeteknek és az elkötelezett gazdálkodóknak. – „Az elmúlt időszakban genetikai erőforrásaink megőrzése érdekében jelentős lépést tettünk. A génmegőrzési célok megvalósítására 2022-ig mintegy tizenkétmilliárd forintos forrás áll rendelkezésre.”
Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat alelnöke örömét fejezte ki, hogy a városok fejlesztése mellett most a vidékfejlesztési programok is elindultak. Dr. Becsó Károly országgyűlési képviselő is köszöntötte a vendégeket, majd Hajasné Banos Márta, a falu polgármestere elmondta: fontos céljai között szerepel, hogy a településen jó legyen élni, és az ide látogatók is jól érezzék magukat. Kitért arra is, hogy Kozárd rengeteg projekten van túl, de még nagyon sok feladat áll előttük.
A hazai és a nemzetközi résztvevők több napon keresztül folytatják a tudományos üléseket, illetve a térségi tanulmány utak során megismerhették a vidék természeti kincseit, kulturális értékeit is.
A résztvevők tudományos prezentációi a DAGENE honlapján az alábbi linken tekinthetőek meg: